Sipeken évszázadokon keresztül nem épült templom. Szent István királyunk törvénye szerint a közeli Rimóc volt a „templomos falu”. A török kiűzése után, 1686-ban épült fel a falu első kis temploma a tornyistyai dűlőn. Ez valószínűleg még fából készült, s igen rövid életű volt, mert a kuruc hadjáratok idején, 1708-9 táján a falu házaival együtt leégett.
A templom a CanonicaVisitatio szerint 1713 körül építés alatt áll, 1742 körül kezd átépülni. A falu felét a jobbágysorból kiemelkedő Balás család birtokolta, a másik fele a gróf Forgách családé volt. A templomépítés gondolata akkor kezdett a Balásokban erősödni, mikor már a háborús időket felváltották a békeévek, és gazdaságilag sikerült megerősödniük. Mindenképp említésre méltó, hogy először a templomépítésre gondoltak, és csak azután saját kúriáik felépítésére.
Egy későbbi szentiváni krónikás szerint 1743-ban az ottani romtemplom faragott köveit a Balások elhordatták, hogy „templomot építtessenek maguknak belőle”. Ebben az időben kezdődhetett az építkezés a falu közepén lévő kis domb tetején, a Balások birtokán. Az építkezés költségeit is jószerivel ők állták, s a befejezés idején, 1745. április 4-én a rimóci plébános, Balogh Sándor járult hozzá 500 zsindellyel, melyet a nagy anyakönyvbe fel is jegyeztek. A Forgách család nem jeleskedett a jótékonykodásban.
A kőtemplom építési éve biztosan az 1745-ös év, amit későbbi szakértői vélemények is megerősítenek. Külön érdekessége a templomnak, hogy mellé építettek egy „oskolát” is, ami mindössze egy kis szobányi volt, és néhány lóca fért el benne. Az oktatás csak az írás-olvasásra és erkölcstanra korlátozódott. A varsányi származású Bozsó György kántortanító óráit csak néhány gyerek látogathatta.
A falu továbbra is Rimóc filiája maradt, de a vasárnapi miséket már itt celebrálta a rimóci plébános. A temetések is a rimóci anyakönyvben jelentek meg. 1748. június 8-án temetik el Balás Mihályt, akinek jelentős érdeme volt a sipeki templom építésében, mert nem a szokásos, egyszerű bejegyzés őrzi emlékét.
Az 1800-as években a templom mellett felépült a kúria is, melynek kertjéből külön út vezetett a templomhoz. Az utat oszlopokon álló szent szobrok szegélyezték, melyek még 1942-ben is álltak. Mára csak egy maradt meg, ami új helyen áll.A templomot a Balás család kegytemplomként kezelte, és a működtetés költségeihez is jelentősen hozzájárult, hasonlóan a XIX. sz. végén épített új iskolához, melyet a millennium éveiben adtak át. Az esztergomi hercegprímás, Vaszary Kolos, a Forgách-birtok új tulajdonosa, Pulszky Ágost és Balás Antal (Balás Barna apja) adományából, valamint a falura rótt különadóból épült iskola 1960-ig szolgálta a falu lakosságát.
1917-ben átépítették és kibővítették a templomot, ekkor a szentély irányában meghosszabbították. A kapubejárat fölé tornyot emeltek az addig különálló fa harangtorony helyet, amely addig a templom előtt állt.
Az 1960-as években Balinszki-Csepecz Boleszláv Imre és Bednárik Dénes plébános urak irányításával a templomot kívül-belül felújították. A sipeki káplán ebben az időben Tavas Gellért atya volt, aki idén töltötte 80. születésnapját. Szintén Sipeken szolgált Szalai József, Bölcsvölgyi Zoltán, Tóth Jenő és Szabó István atya is.
1968-ban Bednárik Dénes plébános úr és Csordás Eörs káplán atya vezetésével új liturgikus teret alakítottak ki. Megszűnt a régi oltár, új „szembe miséző” oltár került a szentélybe, valamint új, modern stílusú festmény került a régi oltárkép helyére. Nógrádsipek „újmisés helyként” szerepelt az esztergomi egyházmegye felosztásában. Ezért vagy talán más miatt évente cserélődtek a papok a településen. Sipeken sok rendkívül kiemelkedő pap megfordult az elmúlt időszak alatt.
Csordás Eörs atyát Komesz Mátyás, Diószegi László, Spányi András atyák követték. Majd Györgydeák Márton atya folytatta a sort, aki 2015-ben a Hit pajzsa-díjban részesült.
Ekkor, 1970-től a plébános már Dr. Tóth Károly volt, aki később több káplán atyával vezette a varsányi plébániát és a sipeki filiát. 1973-74-ben Kemenes Gábor atya került a varsányi kápláni beosztásba. Gábor atya idején indultak meg Nógrádsipeken a gitáros ifjúsági misék és hittanok. A környék fiataljai is a sipeki ifjúsági miséket látogatták, és ekkor készült a templom első hangosítása.Őt Musits Antal, majd a későbbi kaposvári püspök: Balázs Béla, „Beton atya” követte. Aztán Spick Károly, majd Kemencei Gábor atya következett, aki sajnos korán eltávozott közülünk. Az ő idejében valósulhatott meg templomunk fűtése.
Forgács Alajos atyát már hosszabb ideig hagyta nálunk az akkori egyházi elöljáróság. Káplánként 3 évet szolgált Nógrádsipeken, majd még további 9 év következett plébánosi beosztásban. Dr. Tóth Károly plébános úr és Forgács Alajos, akkori káplán atya irányításával új oltárkép került templomunk szentélyébe. A freskót Takács István festőművész készítette 1981-ben. Ebben az időben készült el a templom álmennyezete, valamint teljes belső festése. 1982-ben új harangot szentelt Pálos Iván esztergomi segédpüspök úr.Forgács Alajos plébános úr vezetése alatt több káplán atya került a sipeki templom szolgálatába. Első beosztottja Feldhoffer Antal, Tóni atya lett. Közös munkájukat és a sipeki hívek adakozását dicséri az ablakokban található ólomüvegből készült szentek ábrázolásai, melyek keretét és vasszerkezetét Tóni atya saját kezűleg festette; és a litániát követően még a focimeccsekre is eljutott, ahol a sipeki csapat oszlopos tagja volt.
A káplánok sorát a szécsényi születésű Ocsovai Gábor, a ma már a ferences rendhez tartozó Grácián testvér követte, akinek egyetlen miséről sem hiányozhatott a gitárja. Gábor atya 2 évig volt varsányi káplán. Őt Hartung Ferenc, majd Béla Vince atyák követték. Vince atya 1 évig maradhatott, majd a rimóci plébánia vezetésével bízta meg az egyházmegye püspöke. Alajos plébános úr következő munkatársa a mindig vidám Hernádi László atya lett. Mindenki Laci atyája mindenkivel megtalálta a közös hangot, ugyanúgy kezelte az időseket, mint a gyerekeket: megfelelő alázattal.1992-ben a püspök úr Alajos atyának új feladatot rendelt el: az esztergomi szeminárium prefektusává nevezte ki, így a varsányi plébánia élére új plébános került: Sárbogárdi Tamás személyében. Ekkor az egyházmegye vezetése úgy döntött, nem rendel káplán atyát a varsányi plébániára, s így a két települést egyedül kellett ellátnia a plébános atyának, ami nem kevés feladatot jelentett. Tamás atya 8 évig vezette a varsányi plébániát. Az ő nevéhez fűződik templomunk külső tatarozása és újrafestése 1999-ben. Sárbogárdi plébános úr önként távozott a plébánia éléről, de hálásak vagyunk neki is az itt elvégzett munkájáért, s kívánjuk, hogy találja meg élete boldogságát más területen is.
A soron következő plébános a varsányi plébánián Faragó Artúr plébános úr lett. Nem kis feladatot vállalt: a híveket meg kellett tartania a helyes úton. Dolgozott is becsülettel, még plusz feladatot is vállalt a Máltai Szeretetszolgálat mentőseként. Artúr atyának is jutott feladat a sipeki templom felújításával kapcsolatban, hiszen ittléte alatt újult meg a templomtorony. Faragó Artúr plébános úr számára a püspök atya más feladatot rendelt, így 2004-ben, 4 év után búcsúzott a hívektől.
A helyére egy nyugdíjas, de igen lelkiismeretes plébános került Puhovszki István személyében. Pista bácsi egy igazi konzervatív személyiség volt, sajnos kevés időt tölthetett közöttünk. Megromlott egészségi állapota miatt 1 évet szolgált a plébánia élén.
Kovács Sándor plébános úr következett, akit sokan a civil életből ismertek. Későn, életének 68. évében szentelték pappá. Sándor atya 2 évig állt a plébánia élén. Itt-tartózkodása idején újult meg a templom körüli tér, amely viacolor burkolatot kapott, és a csapadékvíz elvezetése is megoldásra került.
A Nógrádsipeki Önkormányzat az iskola működtetését a 2007-es tanévtől a Váci Egyházmegye kezelésébe adta. Ekkor a püspök úr a plébániát egy fiatal, agilis atyára bízta Gencsi Zsolt Szeráf személyében. Mint az előző időszakokban, ez idő alatt is volt tennivaló a templom körül. Szeráf atya működésének idején újult meg a templom tetőszerkezete, új cserépfedést kapott a templomunk. Szeráf atya önként távozott a plébánia éléről, de hálásak vagyunk az itt elvégzett munkájáért, és kívánjuk, hogy találja meg élete boldogságát más területen is.
A soron következő plébános Czombos József atya volt, aki a rimóci, a varsányi és a sipeki hitéletet is irányította. Ez időben a sipeki templomon kisebb karbantartási munkálatokat végeztek.
Czombos József nyugdíjba vonulása után jelenleg is Urus Attila plébános úr vezeti a híveket, aki hétköznaponként egy alkalommal és vasárnap tart misét.
A plébánosok és a káplánok mellett említést kell tennünk a kántorokról is: Bozsó György és Oravecz István kántortanító mellett hosszú ideig volt a sipeki templom kántora Kelecsényi István, Bablena Ferenc majd Kelecsényi Lívia. Mostani kántorunk Király Tibor.
Minden plébánosnak, minden káplánnak jutott a templom körüli munkák elvégzéséből feladat, melyet nem lehetett elválasztani a lelkek ápolásától. Ezúton is köszönjük mindenkinek a munkáját, aki a legkisebbet is tette azért, hogy ennek a kis falunak a temploma megmaradjon, szépüljön, és ezáltal hitéletünk is gyarapodhasson.