Nógrádsipeken, 1916. márciusában született Kovács Erzsébet, napszámos szülők gyermekeként. Kb. négyéves lehetett, amikor korán megözvegyült édesanyja újra férjhez ment egy özvegyemberhez Őrhalomba, akinek két fiúgyermeke volt. Mivel édesanyjával Sipekről költöztek oda, rajtuk maradt a „Sipeki” ragadványnév, így Sipeki Bözsi néven ismerte meg később az ország.
Édesanyja hirtelen meghalt, s a fiatal lánynak azt tanácsolták, menjen férjhez minél előbb, így belügyminiszteri engedéllyel már 14 éves kora előtt hozzáment nevelőapja egyik fiához, akivel 15 évig tartott a házasságuk a férfi korai halála miatt.
Ezután ismét férjhez ment, Tóth Károllyal először Őrhalomban, majd Balassagyarmaton éltek, de házasságuk nem lett boldog, a férj igen szerette a fehérnépet, aztán egy nap elment a boltba, és nem ment haza. Gyermeke nem született, negyvenes éveitől a balassagyarmati kórház konyháján dolgozott, s a betegek szolgálatában lelte örömét.Sipeki Bözsi „modellkarrierje” viszont annál sikeresebb volt
Egy interjúban elmesélte, hogy éppen az Ipolyon mosott, amikor észrevette, hogy valaki fényképezi. A fényképész Horváth Endre balassagyarmati grafikusművész volt, aki később is gyakran eljárt Őrhalomba Bözsit és az őrhalmi népviseletet megörökíteni. Horváth 1926-tól a Pénzjegynyomdában dolgozott grafikusként, majd rézmetszőként és pénzjegytervezőként, és a bankókon szívesen alkalmazta a magyar népművészet, különösen a palóc világ motívumait. Így került Sipeki Bözsi az 1944-ben kiadásra tervezett 10 pengősre, amely azonban sosem került forgalomba, csak próbanyomatként létezik. (Az 1941-ben kiadott 2 pengős hátoldalán pl. a hollókői Fábián Lajosné szerepel kislányával Marikával, az 1942-ben kiadott 20 pengős hátoldalán egy pataki palóc menyecske szerepel az édesapjával.)
Bözsi a Gyöngyösbokréta Mozgalom megalakulását követően az őrhalmi hagyományőrző csoporttal sok helyen fellépett az országban, többször jártak Budapesten, a Nemzeti és a Városi Színházakban is, fotóival a prágai, a losonci, több országos és helyi újság hasábjain is találkozhattak. A róla készült rajzok, rézkarcok, fényképek egyben az őrhalmi népviselet emlékei is.
